Aggasztóan népszerűvé vált a tinik körében az etnobotanikus kábítószer
A kábítószer elleni küzdelem nemzetközi napját 1988. június 26. óta évente ezen a napon tartják meg világszerte.
A nap és az ENSZ 1987-es határozatának egyik fő célja az, hogy az illegális kábítószer-fogyasztást világviszonylatban 50 százalékkal csökkentsék. Világszerte ugyanis mintegy 200 millió ember fogyaszt rendszeresen illegális szereket, a drog pedig évente körülbelül 200 ezer ember haláláért közvetlenül felelős. Az utóbbi évekig Európában a leggyakrabban használt kábítószerek a kannabisz-származékok voltak, míg napjainkra jelentősen növekszik a különböző szintetikus, részben még legálisnak számító tudatmódosító szerek használata.
A kábítószer-ellenes ügynökség jelentése szerint az úgynevezett dizájner drogok mostanra a „népszerűségi lista” második helyére kerültek (első helyen továbbra is a kannabisz áll), a tinik 5,1 százaléka már kipróbált valamilyen, ebbe a csoportba tartozó kábítószert. Jellemzően a városi fiatalok, a 15 és 34 év közöttiek nyúlnak e szerek után, az ügynökség által ismert legfiatalabb fogyasztó 12 éves volt. Hogy honnan szerzik be a fiatalok ezeket a sokak által csak dizájner drogként ismert anyagokat? 25 százalékuk a szórakozóhelyeken, 20,6 százalékuk az utcán vagy a parkokban. Ugyanilyen arányban vannak azok is, akik az internetről szerzik be a szert, 14,8 százalékuk azonban egyenesen a terjesztő „főhadiszállásáról” vásárol. 9,5 százalékuk a kávézókban, 7,4 százalékuk pedig az iskolában (!) szerzi be az ebbe a csoportba tartozó kábítószeradagját.
S hogy miért lehetnek olyan népszerűek ezek az anyagok? Elsősorban azért, mert hatásuk nagyban hasonlít a „klasszikus” drogokéhoz, de ezeket a szereket jóval „kedvezőbb” áron tudják beszerezni. Az ügynökség jelentése szerint 2017-ben a kannabisz grammja 8,77 euróba került, a heroin 43,85-48,24 euró/grammos áron futott, az MDMA, ismertebb nevén az ecstasy tablettájáért 8,77 és 17,54 eurónyi összeget kértek el, az LSD adaja pedig 17,54 és 32,89 euróba került. A mind a mai napig a legdrágábbnak számító kokaint pedig 80-120 euró/grammos áron lehet beszerezni. Bár az utóbbi években – a kokain kivételével – mindegyik tudatmódosító szer ára csökkenő tendenciát, az egy-egy adagért elkért összegek még így is túl nagy kiadást jelentenek a legtöbb fiatalnak. Ennek okán egyre többen nyúlnak az új pszichoaktív szerek felé, mi több, a társadalom marginalizált csoportjaiban attól sem riadnak vissza, hogy az otthon talált anyagokból keverjenek maguknak valamilyen bódítószert. Épp ebben rejlik e szerek legnagyobb veszélye: a fogyasztók nem tudják, mit szednek, szívnak vagy szúrnak be, a hatásban emiatt senki nem lehet biztos. Már Szatmárnémetiben is felbukkantak azok a zombidrogként ismert szerek, melyeknek használata után a fogyasztók magatehetetlenül, szinte élő halottként fekszenek egy-egy padon vagy támaszkodnak valamelyik ház falánál.
“A gimnáziumban a fiatalok többsége már pontosan tudja, honnan és mennyiért lehet beszerezi a különböző egészségre káros anyagokat, drogokat. Sokan sajnos maguk készítik el a tudatmódosító szereket, sokszor háztartási vegyszereket, csótányirtó sprayt, patkánymérget is felhasználva hozzájuk – mondta el korábban Camelia Iacob, a Szatmár Megyei Kábítószer-ellenes Központ szakértője. Hogy van-e kiút? Nos, erre nehéz volna kész választ adni. A prevenciós akciók nem számolják fel a szegénységet, mely elől ezek a fiatalok menekülnek, a probléma megoldását tehát jóval mélyebben kell keresni.
